Az érdeklődés fölkeltése

Nem várhatja, hogy az a kérdés, probléma, amely mondandóját mozgatja, eleve ismert, érdekes vagy fontos legyen az olvasó számára. Különösen áll ez akkor, ha nem a legszűkebb szakmai környezetét szeretné megszólítani. Minél szélesebb réteghez kívánja eljuttatni gondolatait, minél több olvasót törekszik megnyerni a párbeszédnek, annál elkerülhetetlenebb, hogy témáját közel hozza az idegenségből. Törekedjék rá, hogy az érdeklődés felkeltése nem menjen a mondanivaló igényes, színvonalas kifejtésének a rovására.

1. esettanulmány. Tanulmányozza a Mindentudás Egyetemén elhangzó előadásokat (www.mindentudasegyeteme.hu)! Ezek mind a tudományosság, mind a közérthetőség követelményének eleget tesznek. Olvassa el két kiragadott előadás bevezetőjét ( Nyíri 2003 , Schweitzer 2003 )!

Feladat az 1. esettanulmányhoz.

Hogyan vonják be a hallgatóságot a téma tanulmányozásába az előadások elején a professzorok!
Az ön megítélése szerint milyen befogadói viselkedést várnak hallgatóiktól az előadások?

2. esettanulmány. Egészen másképp törekszik olvasóját érdekeltté tenni, megnyerni esszéjében Kis János és Szuhay Péter. Olvassa el a két előszó részletét ( Kis 2004: 10. sk. old., Szuhay 1999 : 10. old.)!

Feladatok a 2. esettanulmányhoz.

Miben különbözik a mód, ahogyan a Mindentudás Egyetemének előadásai, és ahogyan ez utóbbi két esszé törekszik megszólítani olvasóját?
Milyen más befogadói viselkedést vár hallgatóitól ez utóbbi két esszé?
Megszólítva érzi-e önmagát ez utóbbi két esszétől?

Rövidebb esszék a címükkel is fölkelthetik olvasóik érdeklődését. A rövid, de provokatív vagy csattanós vagy képtelen címek éppúgy szolgálhatják ezt a célt, mint a hosszabb és többrétegű címek.

3. esettanulmány. Mielőtt elolvasná, vegye szemügyre Spiró György két esszéjének címét: "119 198 (1922-1951)" és "Zsidógyártás"!

Feladatok a 3. esettanulmányhoz.
Hogyan, mivel vonja magára az ön figyelmét a két cím? (Egy lehetséges válasz.)
Olvassa el a két esszét  ( Spiró 1983b , Spiró 2001 )!
Értelmezze a címeket az esszék ismeretében!

Gyakran azt látjuk, hogy mind a tudományosság, a közérthetőség, mind a figyelemfelkeltés követelményének törekszik eleget tenni a cím. (Szimultán címnek is nevezhetnénk az ilyet.)

4. esettanulmány. Tanulmányozza Fehér M. István és Mérő László néhány esszéjének címét!

Fehér M. István esszéinek címei:

• "'Az eszme érzéki ragyogása': Esztétika, metafizika, hermeneutika (Gadamer és Hegel)" [Fehér M 2004 ];
• "Destrukció és applikáció, avagy a filozófia mint 'saját korának filozófiája'. Történelem és történetiség Heidegger és Gadamer gondolkodásában" [Fehér M 2002 ];
• Heidegger és a szkepticizmus. A szkeptikus kételyen át a hermeneutikai kérdésig [Fehér M 1998 ].

Mérő László esszéinek címei:

• Észjárások. A racionális gondolkodás korlátai és a mesterséges intelligencia [Mérő 1997 ];
• Mindenki másképp egyforma. A játékelmélet és a racionalitás pszichológiája [Mérő 1996 ];
• Az élő pénz. A gazdasági vállalkozások eredete és az evolúció logikája [Mérő 2004 ].

Feladatok a 4. esettanulmányhoz.

Elemezze a címek többféle rétegét!
Értelmezése szerint mi a különféle elemek feladata a címben?
Értelmezése szerint mi az egyes címelemek egymáshoz fűződő viszonya?
Válasszon ki egy vagy két írás! Olvassa el őket (vagy legalábbis az első fejezeteiket)! Az olvasottak fényében értelmezze újra, bővebben a címet!

Tovább a következő fejezethez >>>