honlapon olvashatók.)! A vita a politikatörténet, a társadalomfilozófia, napjaink magyarországi változásainak témáit érinti. Két filozófus között folyik, mégis napilapban jelenik meg.Legyen tekintettel a megcélzott olvasói kör előzetes tudására, műveltségére! Minél szélesebb körben szeretne párbeszédet nyitni írásával, annál kevésbé várhatja olvasóitól, hogy hasonló felkészültségűek legyenek, mint ön, a szerző.
A kellő érthetőség követelményének megfelelően alakítsa át írása nyelvezetét: fogalomtárát, mondatszerkesztését. Gondolatmenetébe illesszen be magyarázatokat, az egyes szakaszokat, szerkezeti elemeket összefoglaló részeket. Állításai érzékeltetésére mutasson be példákat, mintákat. Bátran alkalmazzon szemléltetőeszközöket: ábrákat, grafikonokat, táblázatokat!
1. olvasmány. Olvassa el Tengelyi László Kant-bevezetőjének részletét ) (Tengelyi 1998: 4. old.)!
Feladat az 1. olvasmányhoz.
Milyen jelentésekben, értelmekben mutatja be a metafizikát Tengelyi bevezetése?
Milyen előzetes tudás, előzetes műveltséget vár az olvasótól ahhoz, hogy írását megértse?
Milyen idegenszavakat használ a szöveg? Melyiküket hagyja magyarázat, fordítás, értelmezés nélkül?
Milyen az egyszerű és az összetett mondatok, és milyen a mellérendelő és az alárendelő szerkezetek aránya a választott részletben?
2. olvasmány. Három könyvét Mérő László többek között olyan olvasóknak szánta, akik előzetesen legfeljebb társadalomtudományi, bölcsészettudományi érdeklődéssel, vagy általános műveltséggel rendelkeznek. Így aligha ismert számukra a Gödel-tétel.
Figyelje meg, hogyan mutatja be a tételt Mérő Az élő pénz "Az élet logikája" fejezetében (Mérő 2004: 243. old.)!
Az Észjárások "A gondolkodás szintjei" fejezetében a következőképp fest a leírás (Mérő 1997: 100. old.).
Feladatok a 2. olvasmányhoz.
Önnek sikerült-e megérteni, mi a Gödel-tétel mondanivalója?
Melyik változatban értette meg a legkönnyebben?
Milyen előzetes tudást vár az olvasójától Mérő, amikor bemutatja a tételt?
Milyen nyelvi, stiláris eszközökkel mutatja be a tételt?
Olvassa el Mérő könyveiben azokat a fejezeteket, ahonnan a kiválasztott részletek származnak! A gondolatmenetek mely állomásán van szükség a Gödel-tétel ismeretére? Hogyan illeszkedik a tétel a gondolatmentbe?
3. olvasmány. A politika mint erkölcsi probléma kötetében William Styron regényéből vett példán, s a belőle továbbalkotott stilizált eseteken szemlélteti Kis János, léteznek-e, és hogyan lehetségesek morális dilemmák. Olvassa el a példákat (Kis 2004: 168-227. old.)!
Feladatok a 3. olvasmányhoz.
Milyen különbségeket lát a tizenegy eset között? Törekedjék szabatosan megfogalmazni az egyes esetek sajátosságát!
Keressen az egyes példákhoz hasonló helyzeteket saját környezetében, napjaink világában!
Olvassa el a teljes ötödik fejezetet Kis János könyvéből! Hogyan különbözteti meg, hogyan jellemzi Kis az egyes eseteket?
Fontolja meg: ön szerint milyen a teherbíró képessége a Kistől választott példának Kis gondolatmenetét, állításait, érveit tekintve!
Szemléletesnek, figyelemfelkeltőnek találta-e a Kistől választott példát, példákat? Akár igen, akár nem, indokolja meg, miért igen, vagy miért nem!
4. olvasmány. Olvassa el Tamás Gáspár Miklós és Kis János vitáját (Kis 2005, Kis 2005b, Tamás G 2005. A szövegek a www.nol.hu honlapon olvashatók.)! A vita a politikatörténet, a társadalomfilozófia, napjaink magyarországi változásainak témáit érinti. Két filozófus között folyik, mégis napilapban jelenik meg.
Feladatok a 4. olvasmányhoz.
Ön szerint mi ösztönözhette a két filozófust, hogy vitájukat a legszélesebb nyilvánosság, a napilap olvasóközönsége előtt folytassák?
Mi az üzenete, mi lehet a tétje a vitának a nem filozófus olvasók számára?
Mit meríthet a vitából a nem szakmabeli olvasó?
Milyen arányban állnak egymással a vita szövegeinek értelmező, elemző és érvelő részei?
Milyen előzetes tudással kell, hogy rendelkezzék az olvasó ahhoz, hogy megértse a vitát, értelmezni tudja az állításokat, az érveket?
Hogyan tesz eleget a vita a szakmaiság és a közérthetőség követelményeinek egyszerre?
5. olvasmány. Olvassa el figyelmesen, akár többször is Fehér M. István Heidegger és a szkepticizmus kötetének harmadik fejezetét: "A szkepticizmus problémája a 'probléma' - 'kérdés' hermeneutikai szembeállításának tükrében s Heidegger első világháború utáni hermeneutikai fordulata" (Fehér M 1998: 78-115. old.)! Olvassa el figyelmesen, akár többször is Kis János A politika mint erkölcsi probléma kötetének ötödik fejezetét: "Morális dilemmák" (Kis 2004: 167-232. old.)!
Feladatok az 5. olvasmányhoz.
Emelje ki a fejezetekből azokat a szakaszokat, amelyek vagy visszapillantó, vagy előretekintő módon emlékeztetésképp felelevenítik, összefoglalják, összegzik, újragondolják a korábbi vagy következő kisebb-nagyobb gondolati egységeket, más vagy éppen új szemszögből ismét rájuk irányítják az olvasó figyelmét!
Ön szerint mik a feladataik ezeknek a rövidebb-hosszabb összefoglalásoknak?
Mennyiben kínálnak adalékot a gondolatmenet szélesítéséhez, a különféle gondolatok távlatainak szélesítéséhez?
A fejezetek mely állomásain találja ezeket az összegző részeket?
1. esettanulmány. Válassza ki és olvassa el Fónagy Iván néhány szócikkét a Világirodalmi lexikonban (Fónagy 1970-94)!
Feladatok az 1. esettanulmányhoz.
Vizsgálja meg, honnan meríti példáit? (Magyar irodalom, világirodalom. Műfordításban vagy eredeti nyelven idézi-e a mintaszövegeket?)
Saját műveltségkincséből merítve, keressen más példákat a Fónagytól bemutatott jelenségek ábrázolásához!
2. esettanulmány. A "Táborok maradandósága" előadásában Kertész Imre azt vizsgálja, hogyan, mely vonásai folytán válhatott Auschwitz "egyetemes példázattá". Az esszé súlyos példán mutatja meg, hogy példává, mintává lenni nem az értelmező puszta választásán, tetszésén, önkényén múlik elsősorban, hanem a dolgok sajátos érlelődésének, a dolgok értelmét adó távlatok, látószögek, összefüggések megszilárdulásának eredményeképp adódik. Olvassa el a Kertész-esszé részleteit (Kertész 1990: 50-58. old.)!
Feladatok a 2. esettanulmányhoz.
Foglalja össze Kertész gondolatmenetét a részlet ismeretében!
Ha szerényebb léptékben gondolkodva is, keressen más példákat, amelyek kitüntetett, kiemelkedő módon jelenítenek meg, szemléltetnek korokat, világokat, viselkedéseket!
Olvassa el a teljes Kertész-esszét! Megtalálja az Interneten: www.irodalmiakademia.hu
Milyen összehasonlítást, különbségtételt tart terméketlennek, értelmetlennek, hiábavalónak Kertész a náci és a bolsevik koncentrációs táborok között?
Mit ért Kertész az elbeszélés szellemén?
Olvassa el Káin történetét a Bibliában!
Olvassa el Mózes történetét a Bibliában!
Esszéje elején Kertész Pálra hivatkozik. Mit nevez Pál botránynak? Miben ragadja meg, hogyan érti, hogyan magyarázza Pál Jézus Krisztus tettének, példájának kitüntetett voltát? (A válaszhoz tanulmányozza az úgynevezett páli leveleket! Vegye figyelembe, hogy a Zsidókhoz írt levél nem Pál szerzőségére vall.)
3. esettanulmány. Tanulmányozza a Mindentudás Egyetemének előadásait, lehetőleg az internetes kiadásban (www.mindentudasegyeteme.hu
)! Hasonlítsa össze egyazon előadások különböző (szöveges, filmes és hangos) változatait!
Feladatok a 3. esettanulmányhoz.
Milyen úgymond nem verbális eszközökkel segítik az olvasók, a nézők, a hallgatók megértését az előadók? (Például képek, ábrák, grafikonok, táblázatok, filmbejátszások, hangbejátszások, szónoki, színészi, előadói eszközök, linkek, interaktív felületek.) Gyűjtsön konkrét példákat!
Talált-e olyan nem verbális eszközöket, amelyek különösen gyakran jelennek meg valamely sajátos tudományszak előadásaiban?
Hogyan ítéli meg az előadók szónoki, színészi, előadói eszköztárát? Találkozott-e olyan előadóval, aki személyiségével mondhatni lenyűgözte önt?
Ezek közül az eszközök közül melyek azok, amelyeket ön is szívesen használna, és melyek azok, amelyekhez a szükséges technikai feltételek az ön számára is elérhetők, hozzáférhetők?