5.4. Oksági érvek

5.4.1. Az ok fogalma

1. A 96-os Cabernet Sauvignon azért különlegesen finom, mert abban az évben sokat sütött a nap.
2. Tüdőrákban halt meg.
3. Jeles átlaga miatt maximális tanulmányi ösztöndíjat kapott.
4. Azért vizsgázott jelesre, mert szorgalmasan készült.

E mondatok mindegyike oksági kapcsolatot állapít meg. Az "ok" szót ugyan egyikük sem tartalmazza, de mindegyikük átfogalmazható olyan módon, hogy az oksági kapcsolat nyilvánvaló legyen (pl. "A 96-os Cabernet Sauvignon különleges finomságát az okozta, hogy …"). Az ilyen explicit megfogalmazás az esetek túlnyomó részében felesleges: hallgatónk anélkül is tudja, miféle kapcsolatról van szó, hogy erre külön felhívnánk a figyelmét.

Ahhoz, hogy két dolog között oksági kapcsolat álljon fenn, három feltételnek kell teljesülnie.

• Az oknak léteznie kell, és időben nem lehet későbbi az okozatnál.
• Ok és okozat között törvényszerű kapcsolatnak kell lennie.
• Az okozat az októl kell függenie.

Az első feltétel triviális. Ha valakinek nem volt tüdőrákja, nem halhatott meg tüdőrákban. A tüdőrák okozhat halált, a halál nem okozhat tüdőrákot.

A második feltétel azt jelenti, hogy csak az lehet ok, ami bizonyos törvényszerűségek révén előidézheti az okozatot. A szőkeségbe azért nem lehet belehalni, mert nincsenek olyan törvényszerűségek, amelyek a szőkeséget összekapcsolnák a halállal. Ez a feltétel nem jelenti azt, hogy az okot és az okozatot egyetlen törvény kapcsolja össze. Például nincs olyan törvény, amely kimondaná, hogy minden évben, amikor sokat süt a nap, a Cabernet Sauvignon különlegesen finom lesz. Valójában a két eseményt törvények bonyolult rendszere kapcsolja össze. Olyan bonyolult, hogy valószínűleg senki nem tudná megmondani, pontosan milyen törvények kapcsolják össze az időjárást a bor ízével. De ahhoz, hogy oksági kapcsolatról beszéljünk, nem is kell ismernünk e törvényeket. Elég ha alapunk van feltételezni, hogy léteznek ilyen törvények.

A harmadik feltételre azért van szükség, mert az oksági kapcsolat nem szimmetrikus: az ok idézi elő az okozatot, s nem megfordítva. Ez úgy is megfogalmazható, hogy az ok feltétele az okozat bekövetkezésének. De miféle feltétele? Lássuk az iménti példákat.

1. A különleges Cabernet Sauvignonhoz sok napsütés kell, de a sok napsütés önmagában nem garantálja a bor minőségét. Ehhez számos egyéb tényezőre szükség is van: a borászoknak hozzáértőknek kell lenniük, a szőlőt nem szabad megtámadniuk bizonyos betegségeknek, stb. Ebben az esetben az ok az okozatnak1 szükséges, de nem elégséges feltétele.
2. A tüdőrák gyógyíthatatlan, és halálos. Aki megkapja, meghal. De előbb-utóbb mindenki meghal. Ehhez nem kell okvetlenül tüdőrákot kapni. Ebben az esetben az ok az okozat elégséges, de nem szükséges feltétele.
3. Jeles átlag nélkül nincs maximális tanulmányi ösztöndíj. Ugyanakkora a maximális tanulmányi ösztöndíjhoz másra nincs is szükség. Az ok itt egyszerre szükséges és elégséges feltétel.

Az esetek túlnyomó többségében azonban ok és okozat viszonya nem ilyen.

4. A jeles vizsgához nem kell feltétlenül szorgalmasnak lenni. Előfordul, hogy valaki csak egyetlen tételt tanul meg, de éppen azt húzza ki, és jelest kap. A szorgalom tehát nem szükséges feltétel. De nem is elégséges. Ha valaki szorgalmasan készül, de az anyagot nem képes megérteni, nem fog jelest kapni.

Annak megértéséhez, hogy az ok miért viszonylag ritkán szükséges vagy elégséges feltétel, két dolgot kell szem előtt tartanunk.

• Ugyanolyan fajta eseményt rendszerint különféle okok idézhetnek elő.
• Rendszerint nem ismerjük az elégséges feltételeket.

Miért vesz fel valaki egy bizonyos választható órát? Mert érdekeli a témája. Mert jókat hallott a tanárról. Mert ez van a legjobb időpontban. A döntésnek sokféle oka lehet. De nem tudunk megadni olyan körülményeket, amelyek együttesen egészen biztosan az adott óra felvételéhez vezetnek. Attól, hogy a hallgatót érdekli a téma, jókat hallott a tanárról, és az óra legjobb időben van, még nem biztos, hogy felveszi. Lehet, hogy más inkább érdekli. Hogy fontos neki a jó jegy, ezért inkább egy lágyszívű tanárt választ. Hogy annyi dolga van, hogy ebben a félévben nem vesz fel választható órát.

De miféle feltétel az az ok, amely nem szükséges, nem elégséges, s ennélfogva nem is szükséges és elégséges feltétel? Vegyük alaposabban szemügyre a (4) példát.

1. Az illető szorgalmas volt, és szorgalma egy sor további körülménnyel együtt elégséges feltétele volt a jeles vizsgának. (Ilyen további körülmények: megértette az anyagot, jó formában volt a vizsga napján, a tanár igazságos volt, stb.) Vagyis a szorgalom része egy bonyolult feltételrendszernek, mely feltételrendszer elégséges volt a jeles vizsgához.
2. Egészen másféle körülmények is jelest eredményezhettek volna. (Szerencsés tételhúzás, lágyszívű tanár, stb.) Az (a) pontban szereplő feltételrendszer teljesülése tehát nem szükséges a jeles vizsgához.
3. Ha a körülmények ugyanolyanok lettek volna, mint a jelen esetben (ld. (a)), de az illető nem szorgalmas, nem kapott volna jelest. Vagyis adva a feltételrendszer többi elemét, a szorgalom szükséges feltétel, mert a feltételrendszer többi eleme a szorgalom nélkül nem vezet jeleshez.
4. Ha az illető szorgalmas lett volna, de a körülmények másmilyenek lettek volna (nem érti meg az anyagot, rossz formában van aznap, a tanár igazságtalan, stb.), nem kap jelest. A szorgalom tehát önmagában nem elégséges feltétel.

Az ok tehát ilyen esetekben egy elégséges (a), de nem szükséges feltételrendszer (b) szükséges (c), de nem elégséges (d) része. A kezdőbetűk összeolvasásával ezt a viszonyt úgy fogjuk kifejezni, hogy az ok ilyen esetben ESSE-feltétel.

Foglaljuk össze az eddigieket. A akkor és csak akkor oka B-nek, ha

• A létezik, és időben megelőzi B-t,
• A és B törvényszerű kapcsolatban vannak,
• A B-nek szükséges, elégséges, szükséges és elégséges vagy ESSE-feltétele.

Vegyük észre, hogy e definíció értelmében egyazon eseménynek több oka is lehet, hiszen egyazon eseménynek számos szükséges és számos ESSE-feltétele is lehet. Lássunk egy példát:

1. autó szabálytalanul parkol a szélső sávban. A szélső sávban haladó biciklista sávot vált, hogy kikerülje, s eközben elcsúszik. A belső sávban haladó 2. autó hirtelen fékez, nehogy elüsse. A mögötte haladó 3. autó már nem tud megállni, belefut, és előrelöki, miáltal 2. autó mégiscsak elüti a biciklistát. A három autó, de még a biciklista is mind ESSE-feltételek. Ezért mindezek okai a balesetnek.

Mégis, a legtöbb esetben egy, vagy kis számú tényezőt jelölünk meg okként. Míg az oksági viszony maga objektív, az, hogy a különböző okok közül melyik tényezőt emeljük ki, az adott kontextustól függ:

• mi az, amit már tudunk?
• mi az, amire kíváncsiak vagyunk?

Például igencsak furcsálltuk volna, ha a miskolci Deszkatemplom leégésének okát az illetékesek a levegő oxigéntartalmában jelölték volna meg. Igaz ugyan, hogy a fenti definíció értelmében az oxigén oka a tűznek (szükséges feltétel), csakhogy ezt mindnyájan tudjuk. Olyan választ szeretnénk, amely új információt tartalmaz. Ugyanilyen furcsa lett volna, ha a Kennedy-merényletet kivizsgáló Warren-bizottság jelentése arról szólt volna, hogy az elnök fejét szétroncsoló lövések pontosan milyen károsodást okoztak, s e károsodások miért vezettek az életfunkciók megszűnéséhez. Ez ugyan új információ, de nem az az új információ, amelyre kíváncsiak vagyunk: az érdekel, ki és miért követte el a merényletet.